Napi Díszmadár Blog

Idegenek megkedvelése

Idegenek megkedvelése

Gyakori tapasztalat a papagájtartók körében, hogy az egyébként kezes és barátságos madara egy idegen vendég láttára halálra rémül vagy akár kifejezetten agresszívvá válik és megtámadja a gyanútlan jövevényt (ilyen helyzetben jön jól a korábban már taglalt testbeszéd profi felismerése, értő olvasása).

idegenek-1.jpg

Amikor az emberek ülnek, sokkal nehezebb úgy kinézni és viselkedni, mintha fenyegetnének. Készíts össze egy rutinfolyamatot, ahol minden új embert leültetsz például a kanapéra, amikor először találkoznak a madaraddal. Szerezz be ilyen helyzetekre egy adagot a papagáj kedvenc csemegéjéből, és add oda az ismeretlennek látványosan. Aztán tedd a papagájt a kanapé másik végére vagy akár fogd a kezedben és ülj oda vele. Ezután engedd meg madaradnak, hogy felfedezze, hogy az új személy nem csak barátságos lehet, de még ajándékot is hozott magával.

idegenek-4.jpg

idegenek-2.jpg

Bátorításra nincs szükség, csak legyél ott, és engedd meg neki, hogy teljesen önállóan haladjon. Meg fogja tanulni, hogy tetszik neki ez az élmény és a saját tempójában fog haladni. Ha a madár csak éppen elég messzire megy a csemege megszerzéséhez, akkor a vendég fokozatosan tartsa tovább a csemegét a papagáj lába felett, így a madárnak rá kell lépnie a kezére a jutalomért.

idegenek-3.jpg

Idegen kezére lépés csak akkor ösztönözhető, ha a madár úgy döntött, hogy valóban a barátja az új jövevény. Ez ritkán következik be azonnal. Használd bátran ezt a technikát a fiatal, és a még/már röpképtelen papagájok esetén is. Ha ezt fiatalon megtanulják, felnőttként kényelmesebbek lesznek, és valószínűleg gyakrabban döntenek úgy, hogy megbíznak egy idegenben a gazdi jelenlétében. Ne feledd: a papagáj élete elején eltöltött, kis nevelési idő egész életében megtérül.

Idegenek megkedvelése Tovább
Terápiás lehetőségek

Terápiás lehetőségek

Az USA-ban létezik egy olyan rehabilitációs központ veterán katonák számára, ahol a poszttraumás stressz betegséget állatok, nevezetesen papagájok bevonásával kezdtél el gyógyítani, méghozzá eredményesen. Az egyik ilyen intézmény vezetője John Lindner, aki egy mentett kakaduval kezdte meg ezt a fajta rekreációs kezelést, majd hamarosan úgy döntött, hogy bevesz a programba egy másik árva kakadut, Mangót is. Nemsokára mindkét madárral folytatta a programot, és egyre több, megunt vagy kidobott papagáj került hozzájuk, így a helyüket is bővíteni kellett, ehhez egy 4 hektáros telket is sikerült beszerezni, ahol takarmányt is termesztettek Ojai-ban.

terapia-3.jpg

John így emlékszik vissza a program indulására: "Egy reggel, 1997 vége körül, azon kaptam magam, hogy egy újabb olyan, veterán csoportterápiás foglalkozást próbálok irányítani, amely sehová sem vezet. A srácok ülnek, sztoikusan, keresztbe tett kézzel, nem mondanak semmit. Hosszú hekekig voltak ilyenek. A változás ígéretéért hirtelen ötlettel felvittem őket Ojai-ba, hogy segítsenek néhány új madárházat építeni ott. Hirtelen ugyanazok a szűkszavú fiúk barátkozni kezdtek a a papagájokkal, és hosszasan elbeszélgettek velük.

terapia-2.jpg

Lindner hamarosan megismételte ugyanezt a gyakorlatot más veteránokkal. Az átalakulások, melyeket mindkét fajban látott, annyira hangsúlyosak voltak, hogy azonnal nekilátott meggyőzni az vezetés többi tagját a program kibővítéséről. A program centrumát közelebb költöztették az intézethez, ezért a papagájokat egy régi szabadtéri kosárlabdapálya helyére költöztették közvetlenül a közelbe.

terapia-1.jpg

Terápiás lehetőségek Tovább
Pszichológiai tényezők párzási időszakban

Pszichológiai tényezők párzási időszakban

Az emberenek, mint gazdának tisztában kell lenni azzal a rendkívüli hatással, amelyet papagájára gyakorolhat. Az otthoni feszültséget tudományos nézőpontból környezeti stresszorként sorolták be, ez a kategória alkotja azokat a pszichológiai stresszorokat is, amelyekkel a papagájaink is találkozhatnak és amely hatásainak gyakran ki vannak téve, amikor az ember által biztosított élőhelyen élnek. A természetben ilyesmivel persze nem találkoznak.

parzasi-idoszak-1.jpg

Ezeknek a madaraknak a legnagyobb stresszt kissé ellentmondásos módon az egyedüllét, a gazdi hiánya okozza. Sajnos csak kevesen tehetik és teszik meg azt, hogy csapatban, rajban tartsák otthon a papagájokat. Ez a nagybani állattartás rengeteg munkával jár és igen költséges hobbi is, pedig ez hasonlít a legjobban arra az életmódra, ahogy papagájaink a természetben, vadon élnek. Ezért nagy stresszfaktor az egyedül tartott papagájnak, ha a gazdája elmegy otthonról, mert ilyenkor magára marad, és ezt az ingerszegény állapotot nagyon nehezen viselik el.

parzasi-idoszak-2.jpg

Utazás előtt az ember izgatott, csomagol, szervezkedik, viselkedése megváltozik. Tévedés azt gondolni, hogy a papagáj ezt nem veszi azonnal észre. Az ember izgatottsága a madárra is hamar átragad, méghozzá minél nagyobb és intelligensebb a papagáj, annál nagyobb mértékben. A helyes viselkedés, ha arra törekszünk, hogy ezeket a stresszfaktorokat a legminimálisabb szintre csökkentsük.

parzasi-idoszak-3.jpg

Egy állat életében vannak úgynevezett "jó" stresszorok is, ezek segítségével tud működni az evolúció, ezeken keresztül fejlődik maga az állat. Ezekre tehát szükség van. Az emberen látható izgalom, és a papagájjal szembeni esetleges ideges viselkedés viszont nem ilyen, a gazdának egy biztos pontnak kell lennie a madár életében. Elutazás esetén nagyon fontos feladat a gazdipótlék megfelelő megoldása. Erre a pozícióra olyan embert célszerű kiszemelni, akivel a madár már találkozott, és a pótlás ideje előtt ezeket a találkozókat sűríteni kell. Lényeges, hogy a segítség értsen is valamennyire a madárhoz, ne egy teljesen laikus emberre bízzuk a papagáj napi ellátását. Legyen meg a szükséges ideje is, amit napi szinten a madárra tud fordítani, ne csak beugorjon odaadni az élelmet (az is fontos persze), de valamennyit foglalkozzon is a madárral, hogy az ne érezze elhanyagoltnak magát.

Pszichológiai tényezők párzási időszakban Tovább
süti beállítások módosítása